A munkaerőhiány egyre több gyártóvállalatnál automatizálási kérdéssé is válik
Az ipari munkaerőhiány nem egyszerűen azt jelenti, hogy nehezebb új dolgozókat találni.
Egy gyártóüzemben már néhány nehezen betölthető munkakör is hatással lehet:
- a műszakok megszervezésére,
- a gyártási kapacitásra,
- a túlórák számára,
- a meglévő dolgozók terhelésére,
- a karbantartásra,
- és végső soron arra is, hogy a vállalat mennyi megrendelést képes biztonságosan teljesíteni.
Az Európai Labour Authority 2025-ös helyzetet vizsgáló, 2026 júniusában publikált jelentése szerint Európában továbbra is jelentős munkaerőpiaci egyensúlytalanságok vannak. A problémák hátterében többek között a demográfiai változások, a szükséges és rendelkezésre álló készségek közötti eltérések, valamint a munkaerő mobilitásának korlátai állnak.
Ezzel párhuzamosan az ipari robotok alkalmazása továbbra is magas szinten van: az International Federation of Robotics adatai szerint 2024-ben több mint 542 ezer új ipari robotot telepítettek világszerte, ami több mint kétszerese a tíz évvel korábbi mennyiségnek.
A két tendencia között van kapcsolat, de fontos pontosan fogalmazni:
a robotizáció nem automatikus válasz a munkaerőhiányra. Akkor jelent valódi megoldást, ha egy konkrét, megfelelően automatizálható gyártási problémát old meg.
Rövid válasz: megoldhatja a robotizáció az ipari munkaerőhiányt?
Önmagában nem.
Az automatizálás azonban csökkentheti bizonyos ismétlődő, fizikailag megterhelő vagy nehezen betölthető feladatok élőmunka-igényét, és lehetővé teheti, hogy a meglévő szakemberek nagyobb hozzáadott értékű feladatokra koncentráljanak.
A megfelelő kérdés ezért nem az, hogy: „Hány embert tudunk robottal kiváltani?”
hanem inkább: „Melyik munkafolyamatot tudjuk úgy automatizálni, hogy nőjön a kapacitás, javuljon a kiszámíthatóság vagy csökkenjen a dolgozók terhelése?”
Miért vált tartós problémává az ipari munkaerőhiány?
A szakemberhiány Európában nem új jelenség.
Az Európai Labour Authority 2025-ös adatokat összefoglaló jelentése továbbra is tartós hiányokról számol be számos foglalkozási területen. A jelentés több strukturális okot is megnevez, többek között:
- demográfiai változásokat,
- készséghiányt és képzettségi eltéréseket,
- a munkaerő földrajzi mobilitásának korlátait.
Ez ipari környezetben azért különösen fontos, mert bizonyos munkaköröknél nem elegendő egyszerűen új dolgozót felvenni.
Egy tapasztalt:
- gépbeállító,
- karbantartó,
- technikus,
- automatizálási szakember,
- vagy speciális gépkezelő
tudása sok esetben évek alatt épül fel.
Ha egy ilyen munkatárs kiesik a termelésből, a problémát nem feltétlenül lehet rövid időn belül létszámbővítéssel megoldani.
Az Európai Bizottság 2026 februárjában publikált elemzése arra is rámutatott, hogy a tartós munkaerőhiány visszafoghatja a termelékenység növekedését. A kutatás szerint ezt részben ellensúlyozhatja a tőkeintenzitás növelése, vagyis a beruházás, amelynek része lehet az automatizálás is.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden munkaerőhiányos üzemnek robotot kell vásárolnia. A probléma és a technológia között mindig meg kell találni a megfelelő kapcsolatot.
Nem minden munkafolyamatot érdemes robotizálni
A robotizáció egyik leggyakoribb félreértése, hogy egy modern gyártóüzemben minél több robot működik, annál fejlettebb vagy hatékonyabb a termelés. Ez nem feltétlenül igaz. Egy automatizálási beruházás értékét nem a robotok száma határozza meg, hanem az, hogy a rendszer milyen üzemi problémát old meg.
Vannak feladatok, amelyek kifejezetten alkalmasak automatizálásra. Más feladatoknál viszont továbbra is az ember lehet gazdaságosabb, rugalmasabb és hatékonyabb.
Milyen folyamat lehet jó automatizálási célpont?
Általában azok a műveletek érdemesek elsőként vizsgálatra, amelyek:
- sokszor ismétlődnek,
- jól szabványosíthatók,
- fizikailag megterhelők,
- monotonok,
- nagy pontosságot igényelnek,
- ergonomiailag kedvezőtlenek,
- vagy a gyártási kapacitás szűk keresztmetszetét jelentik.
Mely ipari feladatokat érdemes elsőként automatizálni?
Nincs minden üzemre érvényes lista, de több olyan munkafolyamat van, amely gyakran alkalmas részleges vagy teljes automatizálásra.
Gép ki- és berakodás
Ha egy kezelő folyamatosan ugyanazokat a munkadarabokat helyezi egy gépbe, majd a művelet után eltávolítja őket, érdemes megvizsgálni a robotizált gépkiszolgálás lehetőségét. A robot itt nem feltétlenül egy teljes munkakört vesz át. Egy ismétlődő részfeladatot automatizálhat, miközben a kezelő több gépet felügyelhet vagy más műveletet végezhet.
Anyagmozgatás
Alkatrészek, dobozok vagy más termékek ismétlődő mozgatásánál az automatizálás a kapacitás mellett az ergonomiát is javíthatja.
Palettázás és depalettázás
Az ismétlődő rakodási műveletek sok esetben jól automatizálhatók, különösen szabványos termékek és kiszámítható folyamat esetén.
Alkatrész-adagolás
Ha egy gépet folyamatosan ugyanazzal a komponenssel kell ellátni, az adagolás, pozicionálás és továbbítás automatizálása csökkentheti a kézi műveletek számát.
Ismétlődő összeszerelési feladatok
Bizonyos szerelési műveleteknél:
- robot,
- pneumatikus rendszer,
- lineáris mozgatás,
- érzékelés,
- vagy ezek kombinációja
lehet megfelelő.
Ellenőrzési feladatok
Jól meghatározható vizuális jellemzők vizsgálatánál gépi látás vagy kamerás ellenőrzés is alkalmazható. Itt azonban különösen fontos a feladat pontos meghatározása, mert nem minden minőségellenőrzési probléma automatizálható egyszerűen.
A robotizáció nem feltétlenül embereket, hanem feladatokat vált ki
Ez lényeges különbség. Az ipari robot általában nem egy teljes emberi munkakört másol le. Sokkal gyakoribb, hogy egy munkakör bizonyos részfeladatait veszi át.
Tegyük fel, hogy egy dolgozó munkája az alábbiakból áll:
- munkadarab felvétele,
- gépbe helyezése,
- gép indítása,
- folyamat ellenőrzése,
- kész alkatrész vizsgálata,
- eltérés esetén döntés,
- következő munkadarab előkészítése.
Lehet, hogy ebből csak a munkadarab ki- és berakodását érdemes robotizálni.
A dolgozó közben:
- több gépet felügyelhet,
- minőségellenőrzést végezhet,
- beállításokat kezelhet,
- vagy más, nagyobb szakértelmet igénylő feladatra koncentrálhat.
Ezért a robotizációt sok esetben pontosabb feladatautomatizálásként, nem pedig egyszerű létszámkiváltásként vizsgálni.
A robotizáció 2026-ban a munkaerőhiány kezelésének egyik globális trendje
Az International Federation of Robotics a 2026-os robotikai trendek között külön is kiemelte a strukturális munkaerőhiány kezelését.
A szervezet szerint az automatizálás egyre fontosabbá válik olyan környezetben, ahol a vállalatok:
- termelékenységet szeretnének növelni,
- ellátási láncaikat szeretnék stabilabbá tenni,
- és tartós munkaerőhiánnyal szembesülnek.
Az ipari robotok terjedését a számok is mutatják.
Az IFR World Robotics 2025 statisztikája szerint: 2024-ben 542 076 ipari robotot telepítettek világszerte.
Ez a valaha mért második legmagasabb éves érték volt. Tíz évvel korábban, 2014-ben az éves telepítés körülbelül 221 ezer darab volt. Vagyis egy évtized alatt a globális éves robottelepítések száma több mint kétszeresére nőtt.
Ez ugyanakkor nem bizonyítja azt, hogy minden robotot munkaerőhiány miatt telepítettek.
A beruházások mögött többféle ok állhat:
- termelékenység,
- minőség,
- rugalmasság,
- költség,
- biztonság,
- kapacitás,
- vagy munkaerő-elérhetőség.
A robot nem fárad el – de ebből nem következik, hogy mindenre alkalmasabb
A robot egyik fontos előnye a nagy ismételhetőség. Egy megfelelően megtervezett rendszer hosszú időn keresztül képes ugyanazt a programozott feladatot végrehajtani.
Ez előny lehet olyan műveleteknél, ahol:
- nagy ismétlésszám,
- azonos mozdulatsor,
- stabil környezet,
- és jól meghatározható munkadarab
jellemző.
Ugyanakkor a robotnak is vannak korlátai.
Megfelelő:
- megfogó,
- érzékelés,
- programozás,
- biztonsági rendszer,
- munkadarab-pozicionálás,
- karbantartás
nélkül önmagában a robotkar nem oldja meg a gyártási problémát.
Ezért egy robotikai projektet érdemes teljes automatizálási rendszerként kezelni.
A megfogó legalább olyan fontos lehet, mint maga a robot
Robotikai projektnél gyakran a robotkar kapja a legtöbb figyelmet, pedig a munkadarabbal közvetlenül érintkező megfogórendszer legalább ilyen kritikus lehet.
Az adott terméktől függően megfelelő lehet:
- mechanikus megfogó,
- pneumatikus megfogó,
- vákuumos megfogás,
- egyedi handling rendszer,
- vagy ezek kombinációja.
A megfelelő megoldás függhet például:
- a munkadarab tömegétől,
- alakjától,
- felületétől,
- anyagától,
- porozitásától,
- pozíciójától,
- ciklusidejétől,
- és a szükséges mozgásoktól.
A K+V Automatika termékkínálatában ezért a robotika mellett pneumatika, vákuumtechnika, lineáris- és mozgástechnológia, handling rendszerek, vezérléstechnikai és más ipari komponensek is megtalálhatók. A vákuumos megfogás ipari lehetőségeiről külön is részletesen foglalkoztunk a vákuumos megfogást és ipari automatizálást bemutató szakmai cikkünkben.
Az automatizálás a meglévő munkatársak terhelését is csökkentheti
A munkaerőhiány kezelését nem érdemes kizárólag létszámként vizsgálni.
Ugyanilyen fontos kérdés lehet: hogyan tudjuk megtartani a már meglévő, tapasztalt dolgozókat?
Ha egy munkatársnak egész műszakban:
- nehéz alkatrészeket kell emelnie,
- ugyanazt a mozdulatot kell ismételnie,
- kedvezőtlen testtartásban kell dolgoznia,
- vagy monoton kiszolgálási műveletet kell végeznie,
az hosszú távon jelentős terhelést jelenthet.
Az automatizálás bizonyos esetekben éppen ezeket a feladatokat tudja átvenni.
Például egy:
- robot,
- lineáris handling rendszer,
- pneumatikus mozgatás,
- vagy vákuumos emelő- és megfogómegoldás
csökkentheti a manuális fizikai munkát.
Fontos azonban, hogy az ergonómiai előnyt is konkrét alkalmazás alapján kell értékelni. Nem minden automatizálás javít automatikusan minden munkakörülményt.
Mit tud egy kollaboratív robot, és mit nem?
A kollaboratív robotok, vagyis cobotok elterjedése új lehetőségeket nyitott olyan alkalmazásokban, ahol az ember és a robot egymáshoz közelebb végzi a feladatait. A cobot egyik lehetséges előnye, hogy bizonyos alkalmazásoknál könnyebben integrálható részben manuális munkaállomásokba.
Például: az ember elvégezheti a változó vagy döntést igénylő feladatot, miközben a robot végrehajtja az ismétlődő műveletet.
A cobot (kollaboratív robot) automatikusan biztonságosan dolgozhat ember mellett?
Nem. Ez fontos. A „kollaboratív robot” elnevezésből nem következik az, hogy minden alkalmazásban védőkerítés és kockázatértékelés nélkül használható.
A teljes alkalmazás biztonságát kell vizsgálni, beleértve:
- a robotot,
- a végszerszámot,
- a munkadarabot,
- a sebességet,
- az erőhatásokat,
- a környezetet,
- és az emberrel történő lehetséges érintkezést.
A biztonságot mindig a konkrét alkalmazás alapján kell megtervezni.
Kis- és középvállalatnak is lehet értelme a robotizáció?
Igen, de nem minden esetben. Egy KKV-nak nem feltétlenül egy teljesen automatizált gyártósorral érdemes kezdenie. Sokkal életszerűbb lehet egy jól körülhatárolható részfolyamat kiválasztása.
Például:
- gépkiszolgálás,
- palettázás,
- adagolás,
- ismétlődő mozgatás,
- egyszerű összeszerelés,
- vagy ellenőrzési feladat.
Egy kisebb projekt mellett több érv is szól.
Könnyebb:
- meghatározni a célját,
- mérni az eredményt,
- kiszámítani a megtérülést,
- és a tapasztalatok alapján dönteni a következő fejlesztésről.
A fokozatos automatizálás sok esetben kisebb kockázatot jelent, mint egy egyszerre végrehajtott teljes technológiai átalakítás.
A robotizációhoz továbbra is szakemberek kellenek
Van egy látszólagos ellentmondás. A munkaerőhiány miatt automatizálunk, miközben az automatizált rendszerek kialakításához és működtetéséhez szintén szakemberekre van szükség. Egy robotcella nem pusztán egy megvásárolt robotkar.
Szükség lehet:
- gépészeti tervezésre,
- villamos tervezésre,
- programozásra,
- megfogórendszer kialakítására,
- érzékelésre,
- biztonságtechnikára,
- vezérlésre,
- telepítésre,
- beüzemelésre,
- karbantartásra.
Ha a rendszerben pneumatika, vákuumtechnika, robotika, lineáris mozgás és vezérléstechnika együtt működik, a részrendszereket össze is kell hangolni. Éppen ezért nem feltétlenül a legtöbb technológiát tartalmazó megoldás a legjobb.
Az a jó automatizálási rendszer, amely a konkrét feladatot megbízhatóan, biztonságosan és gazdaságosan elvégzi.
Mesterséges intelligencia is kell a munkaerőhiány kezeléséhez?
Nem feltétlenül.
A robotika és az AI egyre szorosabban kapcsolódik egymáshoz, de a legtöbb klasszikus ipari automatizálási feladat továbbra is megoldható hagyományos vezérléssel.
AI lehet érdekes például:
- összetett gépi látásnál,
- változó munkadarabok felismerésénél,
- nagy mennyiségű termelési adat elemzésénél,
- vagy fejlettebb adaptív robotikai feladatoknál.
De egy egyszerű gépkiszolgálásnál vagy palettázásnál nem attól lesz jó a megoldás, hogy mesterséges intelligencia működik benne. Az intelligens robotok és a fizikai AI ipari lehetőségeiről a fizikai AI és ipari automatizálás kapcsolatát bemutató cikkünkben részletesebben is írtunk.
Az intelligens gyártás fejlődését bemutató szakmai anyagunkban pedig azt vizsgáltuk meg, hogyan kapcsolódhat össze az adatgyűjtés, robotika, gépi látás és automatizálás egy korszerű gyártási rendszerben.
Hogyan dönthető el, hogy egy folyamatot érdemes-e automatizálni?
A megfelelő sorrend nem így kezdődik: „Milyen robotot vegyünk?”
Hanem így: „Mi a problémánk?”
1. Hol van a kapacitás szűk keresztmetszete?
Meg kell vizsgálni, melyik művelet lassítja vagy korlátozza a termelést.
2. Melyik feladathoz nehéz munkaerőt biztosítani?
Nemcsak az üres pozíciókat, hanem a műszakszervezési nehézségeket is érdemes figyelembe venni.
3. Mennyire ismétlődő a folyamat?
Minél szabványosabb és kiszámíthatóbb egy feladat, általában annál egyszerűbben automatizálható.
4. Mennyire változik a munkadarab?
Eltérő méret, forma, pozíció és termékváltozat jelentősen befolyásolhatja a műszaki megoldást.
5. Mekkora a szükséges ciklusidő?
A robot, a megfogó, az adagolás és a teljes cella teljesítményét együtt kell vizsgálni.
6. Mi történik a folyamat előtt és után?
Egyetlen állomás automatizálása új szűk keresztmetszetet is létrehozhat a gyártás másik részén.
7. Milyen biztonsági követelmények vannak?
A megfelelő kockázatértékelés és gépbiztonsági kialakítás alapvető része a projektnek.
8. Mennyi a beruházás várható haszna?
Nemcsak a közvetlen munkabér-megtakarítást célszerű számolni.
Érték lehet:
- a kapacitás növekedése,
- a selejt csökkenése,
- az egyenletesebb termelés,
- az ergonómia javítása,
- vagy a kiesések csökkentése is.
Nem feltétlenül robottal kell automatizálni
A munkaerőhiány és az automatizálás kapcsolatáról beszélve könnyű minden feladatot robotikai kérdéssé alakítani. Pedig egy ipari probléma megoldása lehet egyszerűbb is.
Előfordulhat, hogy elegendő:
- pneumatikus munkahenger,
- lineáris tengely,
- adagolórendszer,
- vákuumos megfogó,
- érzékelő,
- automatikus szelep,
- vagy egyszerű handling rendszer.
Egy három szabadságfokú robot például feleslegesen összetett és drága megoldás lenne olyan feladatra, amelyet egy lineáris egység egyszerűbben el tud végezni. Ezért az automatizálásnál nem a technológiából, hanem a gyártási feladatból érdemes kiindulni.
Hogyan lesz a munkaerőhiányból automatizálási üzleti eset?
Egy automatizálási projektnek mérhető célra van szüksége.
Például:
Kiinduló helyzet:
- egy géphez műszakonként egy kezelő szükséges;
- nehéz a pozíció betöltése;
- a munkafolyamat ismétlődő;
- a gép gyakran vár a kezelőre.
Lehetséges automatizálási cél:
a gép automatikus ki- és berakodása.
Mérhető eredmény lehet:
- több gép kezelése egy munkatárssal,
- magasabb gépkihasználtság,
- kevesebb várakozás,
- egyenletesebb ciklusidő,
- kisebb fizikai terhelés.
Ez már üzleti szempontból értékelhető projekt.
A megtérülés azonban minden üzemnél más.
Figyelembe kell venni:
- beruházási költséget,
- üzemidőt,
- munkaerőköltséget,
- karbantartást,
- termelési mennyiséget,
- rendelkezésre állást,
- és a folyamat várható élettartamát.
A munkaerőhiány nem egyenlő azzal, hogy kevesebb emberrel ugyanazt kell elvégezni
Egy rosszul kialakított reakció a munkaerőhiányra egyszerűen az lehet, hogy ugyanannyi munkát próbálunk egyre kevesebb emberrel elvégeztetni. Ennek azonban határa van. Az automatizálás ennél más megközelítést kínálhat.
A kérdés inkább az:
hogyan lehet az ember és a technológia munkáját úgy elosztani, hogy mindkettő azt végezze, amiben erősebb?
A robot alkalmas lehet:
- monoton ismétlésre,
- precíz mozgatásra,
- fizikailag megterhelő műveletekre,
- jól definiált ciklusokra.
Az ember továbbra is erős:
- problémamegoldásban,
- gyors alkalmazkodásban,
- kivételes helyzetek kezelésében,
- tapasztalati döntésekben,
- folyamatfejlesztésben.
A kettő kombinációja sok esetben nagyobb értéket teremthet, mint bármelyik önmagában.
Mit jelent mindez egy gyártóvállalat számára?
A 2026-os európai munkaerőpiaci és nemzetközi robotikai adatok alapján nem érdemes arra számítani, hogy a szakemberhiány minden iparágban gyorsan megszűnik. Az automatizálás ezért egyre több vállalatnál válhat kapacitási és versenyképességi kérdéssé.
De a megfelelő stratégia nem az, hogy: „robotizáljunk mindent.”
Hanem:
- keressük meg a valódi szűk keresztmetszetet;
- válasszuk ki az automatizálható részfeladatot;
- tervezzük meg a teljes folyamatot;
- mérjük meg a beruházás eredményét;
- csak ezután lépjünk tovább.
Egy jól kiválasztott automatizálási projekt nem feltétlenül csökkenti egyszerűen a létszámigényt.
Lehet, hogy ugyanazzal a létszámmal:
- több termék készül,
- stabilabb lesz a termelés,
- kevesebb lesz a fizikai terhelés,
- vagy a tapasztalt munkatársak értékesebb feladatokra koncentrálhatnak.
Automatizálási megoldások a K+V Automatikánál
Egy munkaerőhiány miatt felmerülő automatizálási projekt ritkán csak robotválasztási kérdés.
A teljes feladatot kell vizsgálni:
- mit mozgatunk,
- honnan,
- hová,
- milyen ciklusidővel,
- hogyan fogjuk meg,
- hogyan érzékeljük,
- hogyan vezéreljük,
- és hogyan illeszkedik a meglévő gyártási rendszerbe.
A K+V Automatika szolgáltatásai között a feladatfelmérés, szaktanácsadás, tervezés, egyedi és sorozatgyártás, valamint helyszíni telepítés és kivitelezés is szerepel. A K+V Automatika termékkínálata többek között pneumatikai, vákuumtechnikai, lineáris- és mozgástechnikai, robotikai, handling, hajtás- és vezérléstechnikai területeket fog össze.
A vállalat szakmai hátteréről a K+V Automatika bemutatkozó oldalán található további információ. Amennyiben egy meglévő gyártási folyamat automatizálhatóságát szeretné felmérni, a K+V Automatika szakemberei közvetlenül is elérhetők.
Gyakran ismételt kérdések a munkaerőhiány és robotizáció kapcsolatáról
Megoldja a robotizáció az ipari munkaerőhiányt?
Nem önmagában. A robotizáció bizonyos jól automatizálható feladatok élőmunka-igényét csökkentheti, növelheti a kapacitást és felszabadíthatja a munkatársakat más feladatokra. A munkaerőhiány azonban képzési, demográfiai és szervezési probléma is.
A robotok elveszik az ipari dolgozók munkáját?
A robotok jellemzően konkrét feladatokat automatizálnak. Egy munkakör több különböző feladatból állhat, amelyek közül csak egyesek automatizálhatók gazdaságosan. A robotizáció emellett programozási, karbantartási, integrációs és felügyeleti feladatokat is létrehozhat.
Milyen feladatokat érdemes robotizálni?
Elsősorban a jól ismételhető, szabványosítható, fizikailag megterhelő, monoton vagy nagy pontosságot igénylő műveleteket érdemes megvizsgálni.
Mennyi ipari robotot telepítenek világszerte?
Az International Federation of Robotics World Robotics 2025 statisztikája szerint 2024-ben 542 076 új ipari robotot telepítettek világszerte.
Kis gyártóvállalat számára is lehet gazdaságos a robotizáció?
Igen, de a gazdaságosságot mindig az adott folyamat alapján kell kiszámítani. Egy KKV számára sok esetben egyetlen jól kiválasztott részfolyamat automatizálása lehet jobb kiindulópont, mint egy teljes gyártósor robotizálása.
Mindig robot a legjobb megoldás munkaerőhiány esetén?
Nem. Pneumatikus, vákuumos, lineáris, handling vagy egyszerű vezérléstechnikai megoldás is elegendő lehet. A technológiát a feladathoz kell választani.
A kollaboratív robot mindig dolgozhat védőkerítés nélkül?
Nem. A teljes alkalmazás kockázatát és biztonságát kell értékelni. A cobot használata önmagában nem teszi automatikusan biztonságossá a teljes robotikai alkalmazást.
Kell mesterséges intelligencia az ipari robotizációhoz?
A legtöbb hagyományos robotikai feladathoz nem feltétlenül. AI főként olyan alkalmazásoknál lehet hasznos, ahol változó körülményeket, összetett képi információt vagy nagy mennyiségű adatot kell feldolgozni.
Mi legyen az első lépés egy robotizációs projekt előtt?
A gyártási folyamat felmérése és a konkrét probléma meghatározása. Csak ezután érdemes eldönteni, milyen automatizálási technológia szükséges.
Hogyan lehet megállapítani egy robotizáció megtérülését?
A beruházási és működési költségeket össze kell vetni a várható kapacitásnövekedéssel, munkaerőigény-változással, selejtcsökkenéssel, rendelkezésre állással és más számszerűsíthető előnyökkel. Nincs minden üzemre érvényes általános megtérülési idő.
Felhasznált szakmai források
European Labour Authority – Labour shortages and surpluses in Europe 2025
https://employment-social-affairs.ec.europa.eu/labour-shortages-and-surpluses-europe-2025_en
European Commission – The dual nature of labour shortages
https://employment-social-affairs.ec.europa.eu/dual-nature-labour-shortages_en
International Federation of Robotics – World Robotics
https://ifr.org/
K+V Automatika – Szolgáltatások
https://kvautomatika.hu/szolgaltatasok/
